Sebastien

A huncutul jóképű, filozófikus, szenvedélyes és találékony, valahogy eredendően gall 38 éves Sebastien Izambard az egyetlen olyan tagja az Il Divo zenekarnak, aki autodidakta módon sajátította el az éneklést. "Az Il Divo ereje éppen a különbségekben rejlik" - mosolyog Sebastien. "Ami engem illet, én teljesen pop-rock stílusú vagyok. Nem sokat tudok az operáról, de sokat tudok az érzelmekről és arról, hogyan kell szívből énekelni."

A francia származású popsztár, Sebastien 2000-ben megjelent "Libre" című szólóalbumán egy abszolút nr. 1 sláger kapott helyet, a "Si Tu Savais" című nóta. "Elektromos gitáron játszottam, az kicsit keményebb volt; Jeff Buckley, Damien Rice és a Coldplay stílusához hasonlóan." Más francia előadók számára is szerzett dalokat, és a produceri munkálatokat is örömmel vállalta. 2001-ben vendégszereplőként vett részt a francia legenda, Johnny Halliday turnéján. "Teljesen más élet volt, megírtam a saját dalaimat, egy buszban utazgattam, megcsináltuk a showt, és tulajdonképpen folyamatosan úton voltam. Az Il Divo egy ettől teljesen különböző világ, ami mentálisan és szakmailag is kifejezetten élvezetes."

Sebastien eleinte rendre visszautasította Simon Cowell megkeresését. "Nem szerettem volna csatlakozni a bandához. Sikeres voltam. Mindig úgy gondoltam, hogy a zenélés arról szól, hogy egy üzenetet hozzak a világnak a saját dalaim megírásával. Engem nem érdekeltek a drága autók vagy a szép öltönyök." Ami végül mégis felkeltette az érdeklődését, az éppen az a kreatív kihívás volt, hogy egy új zenei műfajba csöppenjen bele. "Ez egy lehetőség volt számomra, hogy sok olyan országba elutazzak, amely nagyon érdekel; hogy emberileg fejlődjek, és szélesítsem a látóköröm a világról. Bármit is teszel, folyamatosan kihívások előtt találod magad, és valamiben mindig kell bizonyítanod, másképpen nem juthatsz előrébb. Ez nem a felismerésről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy eljuthatok oda, amiről korábban azt gondoltam, sohasem fog sikerülni."

Az első perctől világos volt Sebastien számára, hogy egy hosszú tanulási folyamat előtt áll. "Teljesen megijedtem, amikor beléptem a stúdióba" - emlékszik vissza. "Azzal töltöd az egész életed, hogy megpróbálj művésszé válni, majd hirtelen öltönyt kell viselned, és ott találod magad néhány sráccal egy stúdióban, miközben valaki más dalait énekled." Amint önérzetességét háttérbe tudta szorítani, és a négy énekes megkezdte a közös munkát, megosztották egymással tehetségüket, és Sebastien számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy jó döntést hozott. "A minőségi időtöltés, az éneklés és egymás megismerése a legjobb az egészben. Egyesítjük a hangunkat, melyeket a különbségek valahogy még gazdagabbá tesznek, amit nem tudok megmagyarázni, de mégis így van. Ez mindenki számára egy nagyon nagy, de kifizetődő utazás."

Amit Sebastien hozzá tud tenni az Il Divo színeihez, az a rock lelkület spontaneitása. "Én csak próbálok az a srác lenni a színpadon, aki nem ismétel, akinek megvan a saját időzítése." Habár ez hátrányt is jelenthet. "Sokszor érzem magam elveszettnek. Átadom magam a zenének, és egyszerűen elfelejtem, hol vagyok. De éppen ezt szeretem a zenében. Nem is tudom, hányszor adtuk már elő az "Every Time I Look At You" című dalt, de még mindig meg tudok lepődni rajta. A zene nem más, mint egy spirituális állapot."

Sebastien elismeri, önmaga is számtalanszor meglepődik azon, hogy milyen sokféleképpen képes kifejezni magát azon a zenén keresztül, amiről előzőleg azt hitte, sablonos lesz. "Dalszerzőként én inkább szeretnék egy lépést tenni hátrafelé, csak nézni a világot és olyan képet festeni róla, amelyet egy festő készítene. Amit kifejezetten szeretek az Il Divo együttessel kapcsolatban az éppen az, hogy még mindig találhatsz benne új színt a saját hangoddal, a saját érzéseiddel."